Jelentkeztem egy kihívásra moly.hu-n, ahol észt szerzőtől kellett könyvet olvasni. Végignézve a listát kettőt írtam ki magamnak esélyesnek, és mivel a másik nagyon nem jött be ( 50 oldalig szenvedtem vele), maradt ez.
Észtországban a halászsasok már kihalófélben vannak, viszont még maradt pár…
Nagyon szeretni akartam a könyvet... nekem alapból nem nehéz eladni bármit, amin cica van. Szeretem a titákat! Úgy gondoltam, egy könyv, aminek Bob, a cicaúrfi lesz a főszereplője, biztos telitalálat.
Bármennyire is próbáltam szeretni a könyvet, nem tudtam. Egyrészt szerintem többet olvastam benne…
Úgy gondoltam, ha már közelegnek az Ünnepek, megpróbálok ráhangoldóni az olvasmányokkal is. Karácsonyfa és kutya a borítón- jó öltetnek tűnt. Annyira tetszett a borító, hogy a könyv címét nem is igazán tudtam, valahogy elsiklottam rajta, miután kiolvastam, utána néztem meg jobban mit is…
Az állatos könyveknek mindig nehezen állok neki, felemás érzésem van: egyrészt borítékolom előre, látatlanban, hogy pár könnycsepp elfog hullni, biztos valami szívemnek kedves állat meghal; de másrészt tudom, hogy valami nagyszerűt fogok tanulni róluk, ismét megerősítik az állatokba vetett hitem és…
A kutyás /állatos könyveknek mindig félve állok neki, mert borítékolható, hogy sírás lesz a vége. Itt már a fülszöveg is sejtette, hogy ez itt sem lesz másként.
Épp nehéz időszakon vagyok túl, sírtam eleget, így gondoltam ez az egy plusz sírás már nem oszt, nem szoroz.
Figyelem, helyenként spoiler…
Gerald Durrellt nem kell bemutatni, nagyon kedves könyveket írt, klasszikusával az élen, Családom és egyéb állatfajták. Már régen olvastam azt a könyvet, de azért kellemes emlékeim vannak róla, és szép helyek, napsütés jutnak róla eszembe.(Hmmm, kezd megjönni a kedvem, hogy újra elővegyem) Ezek után…
Ez a könyv röviden nyers és gusztustalanul realisztikus. Na de nem túl jó blogot írni egy sorért,így kifejtem :)
Kicsit féltem a könyvtől, hogy azért ez nem lesz egy vidám könyv, de úgy voltam vele, hogy kell ilyen is, az egyensúly miatt. Kutyafiú, vagyis Romocska 4 évesen egyedül marad, eltűnik…
Nézzük, mi is ez a könyv elvileg ( a fülszöveg és egyebek alapján): egy kutyás könyv. Nem teljesen, persze, egy háborús veterán írása, leírja a háborúkat, saját nehézségeit, bemutatja a betegségét(betegségeit), és hogyan ismerkedik össze a golden retrieverrel, milyen hatással lesz ez rá. Csodás…
Azért Gesztenye lett a blog oldal címe, mert a szívemnek az egyik legkedvesebb könyv, amit olvastam eddig, és nagyon mély hatást gyakorolt rám. Mondhatjuk ez lett a kedvenc könyvem. (Kicsit túlzásba is estem, már 3 példányban meg van, 1 magyar -2 angol :) )
Időnként szörfölök a neten, beírva, hogy…
Na többet nem dőlök be a moly-os ajánlásoknak... Inkább maradok a megérzéseimnél. Mondjuk mivel cicás a könyv, valószínüleg így is úgy is elolvastam volna.
Ez a könyv igazából nem egy regény, hanem macska biográfia, mintha x darab facebook post-ot (szösszenetet) valaki beleerőltetett volna egy…