Az alaptörténet felkeltette az érdeklődésem, gondoltam az ünnepek körül valami lötyi olvasmány megfelel: szerepel benne Párizs, Patrick Modiano, a főszereplőnek könyvesboltja van, aki egy utcán hagyott táska tartalma alapján nyomozásba kezd, hogy megtalálja a gazdáját. 

Kicsit zavaró volt, hogy hősnőnket Laure-nak hívták (mégha értettem is miért), könyvesboltosunk meg Laurent. Van szerintem még pár szép francia név. No, Laure-t kirabolják, és táskájából kiveszik a telefont, személyes iratokat, majd az utcán egy kukán hagyják, hisz a tolvajok már csak ilyen rendik, hogy szeretnek kedvezni a kirabolt embernek, és nyomot is szeretnek maguk után hagyni. Így találja meg Laurent, akit eleinte még csak a jószándék vezérel, hogy visszajutassa jogos tulajdonosának. 

Szóval, átnéz mindent: fotók, hajcsat, parfüm, rúzs, dedikált Modiano regény és egy piros notesz. Ebben a noteszben nagyon sok személyes információ volt a nőről: miket szeret, miktől fél. A férfit egyre jobban érdekli ki is lehet a táska tulajdonosa, így egészen vakmerő nyomozásba kezd. Belegondoltam az én táskám alapján belém szeretne e valaki, de nem hiszem, nem hordok benne ennyire személyes dolgokat :) 

Ami tetszett, hogy a szereplők 40 felettiek voltak, szeretem az újrakezdős sztorikat. És Laure cicáját Belfegornak hívták! Nekem is volt egy Belfegor nevű cicám, akit menhelyről hoztam, és nagyjából 100 éves lehetett, mikor elment. 

Visszatérve a könyvhöz: az egész viszont valahogy kicsit szirupos volt, helyenként fura, és hiányzott belőle a spiritusz. Egy könnyed délutáni olvasmánynak jó lehet.  

https://moly.hu/konyvek/antoine-laurain-a-piros-notesz