Minden moly szereti a könyvekről/olvasásról szóló könyveket, így a történet, a borító és a pozitív vélemények el is adták nekem A könyvsétáltatót. Az látszik a fülszövegből, hogy nem a mozgalmas cselekmény fog elvarázsolni minket.
Mikor belekezdtem, meg is ijedtem kicsit, mert hát lassan indult be, és hiába 200 oldal a könyv, féltem nagyon sokáig fog tartani. Aztán megjelent Sasa, és minden értelmet nyert.
Carl Kollhoff a 70es éveiben jár, könyvesboltban dolgozik. Extra szolgáltatásként, munka után személyesen is visz ki könyveket egy kialakult ügyfélkörnek. A mindennapi rutint és egyhangúságot Sasa töri meg, a 9 éves kislány, aki vidámságával és segíteni akarásával változást hoz mind Carl és mind a vásárlók életébe.
A hit mindennapos erőfeszítést igényel. Mert a való élet hajlamos feleselni a hittel.
Innentől már én is gyorsan haladtam a történettel, túl gyorsan. Bár aranyos, kedves kis történetnek tűnik, azért fel kell készülni némi bánatra, kis idegeskedésre, szomorúságra és pár könnycsepp is becsúszhat. De mindemellett viszont kapunk még humort, szeretet, barátságot, segítséget és meghatottságot. Igazi érzelmi hullámvasút. Örülök, hogy az utamba került ez a kis könyvecske, nagyon szerettem.
Minden könyvben dobogni kezd egy szív, mikor valaki olvassa, mert az illető szíve rákapcsolódik.
