Kicsit tartottam a könyvtől: a borítója nem feltétlenül tükrözi azt. (Úgy mondom inkább, hogy félreértettem és mást vártam.) Bár sok jót hallottam róla, nem tudtam pontosan mire számíthatok.
Ahogy elkezdtem olvasni (épp nagyon fáradtan), a fenti gyanúm csak megerősödni látszott. Lassan ment, újra kellett olvasnom minden második oldalt, mert elkalandoztam, nem kötött le.
Aztán kiderült csak egy kis alvásra volt szükségem, és arra, hogy túllegyek mondjuk az első 20-30 oldalon.
A vidéki élet felpezsdülni látszik, mikor az özvegy Catherine Ashby beköltözik a Suttogó-völgybe. Testvérével és az ő férjével jöttek, akik egész addig tervezik nála maradni, míg családot nem alapítanak.
Cathy szíve összetört, mikor elvesztette férjét, így nem tervez részt venni a közösségi életben, visszafogottan viselkedik. Ennek ellenére mindig félreérthető helyzetekbe keveredik, amelyekből egyre nehezebb tisztességgel kikerülnie. Mr. Gray jóképű, sármos, megnyerő, azonban nagyon kétes szerelmi életet él a pletykák szerint.
Catherine barátságot köt a szomszédos fiatal hölggyel, egyre több meghívást elfogad. Udvarlója is akad, aki egyre hevesebben fejezi ki az érzéseit. Nem tudja mit tegyen, hisz a szíve máshoz húzza, de azt maga sem érti, hogy miért.
Gyorsan faltam a fejezeteket, a karakterek szerethetőek voltak (kivéve Alexist), és bár sejthető volt a végkifejlet, azért mindig maradt nyitva annyi szál, hogy ne lehessek efelől teljesen biztos.
Sikeresen és izgalmasan festette le az adott kort, mentes volt az unalmas évődésektől, leírásoktól. Magával ragadott a hangulat, a szenvedély, ezt a könyvet egyszerűen olvasni kell, nem tudok mást mondani róla!
Olyannyira tetszett a könvy, hogy biztos fogok még az írőnőtől olvasni!
