Egy kihívás kapcsán akadtam erre a könyvre (erre a kis csodára), bár a címe nem feltétlenül sejtette velem, hogy mi vár rám. A fülszöveg már inkább, de ott is valahogy másra számítottam, több bugyutaságra azt hiszem.

De, ahogy elkezdtem olvasni rögtön megértettem a sok pozitív értékelést. Rövidke könyv, 160 oldal, de ha leszámolunk minden fejezet törést stb, akkor szerintem 150 sincs- így pár óra alatt kiolvasható.

 Egy francia suliban új osztály indul -a Heio, ami a sérült gyerekeknek próbál segítséget nyújtani. Így ismerhetjük meg Vladot, aki mozgássérült, de a szeme (és a szíve) annál szebb. Mathilde, aki a lábai ellenére is tehetséges a színpadon és Said, aki lázadó rossz fiú, de barátokra lel a Heio-sok között.

 Egy közös rövidfilm készítése összehozza a csapatot, barátságok szövődnek Heio-s és nem Heio-s között, megszűnnek a határok, szakadékok.

Fura, mert ekkor kipillant az ablakon, és kicsit elpirul. Azért, mert rasszizmusról beszéltem? Mikor meglátom kit sasol- Vladot, aki az anyja kocsijának dőlve vár minket a gázolajos kút mellett már vagy jó öt perce egyre türelmetlenebb képpel- ,rájövök, hogy másról van szó.

Azért pirult el, mert azt mondtam, hogy Vlad roki.

Mert ő már kezdi másképp látni. Ő látja a szálegyenes Vladot a kicsavarodott Vlad alatt. A szerelmes, helyes csávó Vladot a Heios-s jó haver Vlad alatt.

 Szívmelengető történet, amelyet még olvastam volna szívesen tovább. Fiataloknak kötelező olvasmánnyá tenném mindenképpen, de felnőtteknek is ajánlom.

 https://moly.hu/konyvek/severine-vidal-manu-causse-biceboca-szivek