Szabó Magdával már régóta adós voltam magamnak, aki olvas, annak illik Szabó Magdát ismernie. Először az Ókút került a kezembe, ami nem igazán volt az én stílusom, így biztosra akartam menni, tudtam, hogy az Abigél telitalálat lesz.
Másrészt unokahúgom innen kapta a nevét már 18 éve, így valóban illett megismernem ki is ihlette a nevét. Egy ideje a polcon állt a könyv, mire egy barátnőmmel szóba került Szabó Magda ( ő is nagyon szereti), így nem várhatott tovább az olvasás.
És én ennek mennyire örülök! Gyerekkoromból emékszem, hogy szüleim nézték a filmet, onnan azonban nem sok minden maradt meg, csak egy fonott hajra, egyenruhára emlékszem, és hogy vigyázzban állnak, így a történet szerencsére teljesen új volt nekem.
Semmi kétség nem fér Szabó Magda zsenialitásához, úgy ír, hogy már az első oldaltól érdekes a történet: 1943 őszén Ginát, édesapja a tábornok mindenféle különösebb magyarázat nélkül fogja és vidékre viszi, egy református lánynevelő intézetbe. Gina élete korábban mozgalmas volt, színes, tehetősek voltak, így sokként érte, hogy itt a Matulában teljesen puritán életet kell élnie, és minden szép holmijától meg kellett válljon. Nem szeret ott lenni, összeveszik az osztálytársaival, tanárokra sem tesz túl jó benyomást, nem érti miért nem mehet végre haza, és ezen próbál is változtani, terveket eszel ki. Édesapjával a kapcsolata különleges, és így érezte, hogy nem várhat tovább, a 14 éves Gina megérett rá, hogy elmondja az okát, miért is kell a Matulában raboskodnia, és innentől elkerülhetetlen lesz, hogy Gina nagylány legyen. Zsini élete megváltozik innentől...
Részlet a filmből
Útját innentől a rejtélyes Abigél is segíti, ami igazi mentsvár lesz Zsini számára.
Sok minden megtalálható ebben a könyvben: a vallás természetesen, a tini lányok tipikus viselkedési formulái, szerelem, barátság, iskola, és sajnos háború. Az iskola rendje rettentő szigorú volt, már-már kegyetlennek hatott, pláne a mai "jóvilághoz" képest. Bár a könyv ifjúsági regény, azért szerintem ezen jóval túlmutat, a háború komoly téma minden generációnak, és a gyerekeknek is hamar fel kellett nőniük.
A könyv elején azért kissé tenyérbe mászó volt Zsinike, de hát betudtam annak, hogy tini lány, mindenkinek van rossz napja. (Mikor összeveszett az osztállyal, az volt érthetetlen számomra kicsit,vagy inkább túlzó.) Szerencsére ezen túllendűlt a történet, innentől már értettem, honnan az én kis unokahúgom neve!
Nagyon sajnáltam, mikor a könyv végére értem (ami nagyon hamar bekövetkezett), annyira de annyira szívesen olvastam volna még tovább hogy alakul Gina élete, a kis barátnőivel mi lesz, a tanárokkal. Kár, hogy nem született még egy kötet, de így is mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet, senki se bánja meg, aki belekezd!
