Ez a könyv a Gyógyír északi szélre folytatása.
Nekem annál kicsit jobban tetszett, de lehet ebben az is benne van, hogy az első kötet alatt megedződtem, és megszoktam az email stílust és a rinyálást.
Az első kötetben megismerhettük Emmit és Leot, akiket a sors véletlenül, egy gépelési hiba miatt egymás útjába sodort a sors. Kiderült, hogy Emmi házas, és boldog kapcsolatban él, és férje rajta is kapta a levelezésen. Írt Leonak, hogy hagyja már a kedves nejét, aki ennek szót fogadva, Bostonba költözik.
Innen indul a második kötet, hogy Leo visszaköltözik, azonban már nem egymaga és Emmi még mindig házas. Lényegében arról szól a könyv, hogy hol egyik nyekeg, hol a másik, de leginkább Emmi hajtja a dolgot. Próbálnak lavírozni a házasság, kapcsolat, megcsalás határán, úgy, hogy Leonak is lett barátnője, és Emmi is foglalt. Érzelmek tömkelege, ami olvasható.
Daniel Glattauer
Sokan írják, hogy kiszámítható a könyv vége, nekem valahogy nem volt az. Két lehetséges véget láttam:
- Emmi, ha már eddig kitartott a házassága mellett, akkor továbbra is kitart
- Emmi és Leo összejön.
Mindkettőt ugyanolyan esélyesnek láttam végig, így szerintem e szempontból jól volt felépítve a könyv, hogy mindkét út nyitva volt.
De a könyv szerkezete ugyanolyan, mint az elsőé, csakis emailekből tudhatjuk meg a történéseket. Emlékszem az első olvasásakor ez fárasztott, most könnyen vettem ezt, de maga a sztori azért kicsit túl volt (nekem) feszítve. Míg az első kötet reális, itt már nem tudtam átérezni azt, hogy 2 ember ennyi éven át legyen oda egymásért/ vagy ne tudjanak dönteni.
