Mivel még mindig gyógyulófélben voltam, gondoltam valami laza kell, vidám és olyan könyv, ami kikapcsol. Sokat derültem már Sophie K. könyvein, így ez következett.
Bevallom, eleinte nagyon rossz döntésnek éreztem, semmi vicces nem volt benne, csak egy száraz, erőltetett történet.
Samantha jogászként dolgozik, és nem áll másból az élete: nincs magánélete, hobbija, csak a munka. Lehet lassan be is hozza a gyümölcsét a sok áldozat: partneri kinevezésre vár. Ekkor azonban soha nem látott hiba kerül elő, amit ő vétett, így nemcsak a kinevezés, de a munkája is veszélybe kerül.
Bepánikol, vonatra száll, vidékre keveredik, ahol azon kapja magát, hogy épp egy házvezetőnői állás miatt interjúztatják. Semmi sem áll tőle távolabb, mint a házimunkák, de nem nagyon van jobb lehetősége, mint hogy küzdjön ezért az állásért. Eleinte nagyon kis bénácska mindenben, hisz a legalapvetőbb dolgokat sem tudja. De tanulni szeretne, segítsége is lesz ebben.
Örülök, hogy nem adtam fel az elején, érdekes olvasmány kerekedett végül ebből. Az a része fogott meg legjobban, hogy Samantha ki mert szállni a mókuskerékből, a hajszából és a kétkezi munkát választotta helyette. El sem tudom mondani hányszor megfordul ez az én fejemben is. Mennyivel jobb lehet, ha az ember tényleg teremt valamit, akár egy friss ropogós kenyeret, tiszta ruhákat vagy egy szép virágágyást. Elgondolkodtató ez a része, hogy mi mennyire fontos, mit érdemes feláldozni a munka oltárán, hol az a bizonyos határ.
Nem utolsó sorban kerekedett egy-két egészen vicces helyzet is, és a romantikus szál sem elhanyagolható! Így végül megkaptam azt, amit szerettem volna: lekötött és szórakoztatott.
