Ezen a könyvön sosem állapodott volna meg a szemem, szerencse, hogy van egy férjecském, aki annyira bele tud nyúlni a könyválasztásokba, hogy hihetetlen. Már nem egy gyöngyszemmel ismertetett meg így. Van hozzá érzéke.
Amint elkezdtem olvasni ezt a könyvet, már a 20. oldalnál tudtam, hogy kedvenc lesz. Nem a fergeteges csavaros történet miatt, hanem a stílus fogott meg. Szerettem az őszinte nyersséget, amikkel majd mindig egyet tudtam érteni.
Douglas már 30 éve házas, látszólag minden rendben van otthon, mikor Connie bejelenti, hogy nem biztos a jövőjükben. Ez teljesen pofon vágja a férfit, pláne, hogy épp egy európai körutazás előtt állnak hármasban fiúkkal.
Abban maradnak, hogy elutaznak így is, és Doug bízik benne, hogy ez megmenti a házasságát és fiához- Albie-hoz is sikerül közelebb kerülni.
Párhuzamosan betekintést nyerünk, hogy indult a kapcsolata Connie-val, milyen szerencsésnek hitte magát Doug, a nehézségeket is látjuk és azt mennyire várták Albie-t. Milyen szépen indult minden, mégis valahol félrecsúszott a dolog: a fiával nem sikerült megtalálni a közös hangot, és Connie is boldogtalan lett. Egészen szívfacsaró volt olvasni, hogy a kezdetben szerető apa hogy sebezte meg a fiát, akaratlanul.
Házasskötésről szóló rész nagyon megérintett, és megerősített:
Ez lett volna életünk legboldogabb napja? Nem valószínű, már csak azért sem, mert az igazán boldog napok nem igényelnek ennyi szervezést, ekkora közönséget, és nem is ilyen drágák. Az igazán boldog napok váratlanul bukkannak fel.
A romantikus, családegyesítő utazáson minden rosszul sül el. Hiába a szép helyek, a szigorú menetrendet nehezen bírja a család többi tagja. És hát ez sem segíthet, hogy a problémák gyökerét megoldja. Végül széthullik minden...
Doug kénytelen belátni, hogy muszáj lesz változnia és lazítania.
A befejezésre nem készültem fel és nem is tetszett feltétlenül a lelkemnek. De ettől még ez egy szuperül, realistán megírt könyv, David stílusa remek az már egyszer biztos.
