Ígéretes volt a kezdet, roppant ígéretes, de aztán már a második rész sem hozta a szintet, ez a befejező rész pedig...
Azt nem mondom, hogy nem volt szövevényesen felépítve a történet, és nem volt tele csavarokkal, de ott van egy nagy DE. Az első részben a történet lassan áramlott, emészthető volt, olyan letisztult- ha így visszagondolok rá. A folytatás teljesen összekavart, de megbocsátottam volna, ha a befejező rész ismét visszatér a kezdetekhez.
Volt sok halott ebben a részben, némelyiket így ölték meg, némelyiket amúgy, de hasonlóan. Mindenki fel alá utazott, egyszer itt volt, aztán amott, senki nem evett vagy pihent. A börtön vagy rendőrség biztonsági rendszere sem ért egy fabatkát sem.
Röviden (nem feltétlen sorrendben): halott halott halott, utazás, kocsi -utazás, még utazás- repülő, egyre több halott, mindenki gyanús, utazás utazás, kocsi - repülő, senkiben se bízz már, halott halott, beteg, utazás.
Mindenki gyanús volt, bár végig nagyon igyekeztem hinni Porter ártatlanságában, azért időnként elbizonytalanodtam.
Összességében csalódott vagyok. Még mindig úgy érzem, az első rész hiába a legjobb, a végkifejlet tükrében felesleges olvasmány. Lehet az első siker után gyorsan kellett hozni a folytatást vagy nem tudom. Kár érte!
