Korábban már egyszer belekezdtem a könyvbe, akkor azonban nem voltam jó passzban, nem is kapott el, így pihent pár évet. Most ideje volt megismernem ezt a klasszikust. Nagyvonalakban tudtam mire számítsak, mégis megrázó volt.
Egy csapat fiú egy lakatlan szigeten találja magát, legtöbbjük fiatal, 6 év körüli, a legidősebbek 12 évesek.
Ralph magának való, élvezni probálja a paradicsomi körülményeket, azonban Malacka (Röfi) a tanácsaival és kérdéseivel vezetővé avanzsálja. Összehív minden gyereket a szigeten, és elkezdenek tervet kovácsolni a túlélésükért, és megmentésükért. Jack is szeretett volna vezér lenni, de Ralph kinevezi a vadászok vezetőjének.
Eleinte nem is indul rosszul a dolog, gyümölcsöket esznek, fürdenek, játszanak- nehéz a gyerekeket munkára fogni. Ahogy telnek a napok, a konfliktus kiéleződik Ralph és Jack között.
A helyzet egyre jobban elfajul. Néha nehezen tudtam a fiúkat 12 évesnek elképzelni- például a vadászós jeleneteknél. A rendezett, megtervezett társaság egy vad csürhévé lesz, ahol mindenki elnyomott és retteg. Mintha nem lett volna elég veszélyes a helyzet, hogy lakatlan szigeten vannak, fedél, élelelem és felnőttek nélkül. Ezekkel szinte mit sem törődve már csak az egymás iránti gyűlölet és megvetés marad.
Ezt már nem lehet játéknak titulálni.
A könyv nem hosszú, de néha a leírások kissé unalmasak és hosszadalmasak voltak. Végig reménykedtem, hogy valahogy jól sül el a helyzet, de mindhiába. A gyerekek / emberek kegyetlenek.