William Golding - A Legyek Ura (11)
2020. február 08. írta: csillabella

William Golding - A Legyek Ura (11)

*4.4*

Korábban már egyszer belekezdtem a könyvbe, akkor azonban nem voltam jó passzban, nem is kapott el, így pihent pár évet. Most ideje volt megismernem ezt a klasszikust. Nagyvonalakban tudtam mire számítsak, mégis megrázó volt.

covers_362233.jpg

Egy csapat fiú egy lakatlan szigeten találja magát, legtöbbjük fiatal, 6 év körüli, a legidősebbek 12 évesek.

Ralph magának való, élvezni probálja a paradicsomi körülményeket, azonban Malacka (Röfi) a tanácsaival és kérdéseivel vezetővé avanzsálja. Összehív minden gyereket a szigeten, és elkezdenek tervet kovácsolni a túlélésükért, és megmentésükért. Jack is szeretett volna vezér lenni, de Ralph kinevezi a vadászok vezetőjének.

Eleinte nem is indul rosszul a dolog, gyümölcsöket esznek, fürdenek, játszanak- nehéz a gyerekeket munkára fogni. Ahogy telnek a napok, a konfliktus kiéleződik Ralph és Jack között.

seychelles-beaches04.jpg

A helyzet egyre jobban elfajul. Néha nehezen tudtam a fiúkat 12 évesnek elképzelni- például a vadászós jeleneteknél. A rendezett, megtervezett társaság egy vad csürhévé lesz, ahol mindenki elnyomott és retteg. Mintha nem lett volna elég veszélyes a helyzet, hogy lakatlan szigeten vannak, fedél, élelelem és felnőttek nélkül. Ezekkel szinte mit sem törődve már csak az egymás iránti gyűlölet és megvetés marad.

Ezt már nem lehet játéknak titulálni.

A könyv nem hosszú, de néha a leírások kissé unalmasak és hosszadalmasak voltak. Végig reménykedtem, hogy valahogy jól sül el a helyzet, de mindhiába. A gyerekek / emberek kegyetlenek.

https://moly.hu/konyvek/william-golding-a-legyek-ura

A bejegyzés trackback címe:

https://kesztenye.blog.hu/api/trackback/id/tr8115464866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.02.09. 09:37:09

Hm, pár hete olvastam el én is, őszintén szólva nekem csalódás volt. A történet lényegét én is ismertem, de nekem valahogy befejezetlennek tűnt a regény. Valami nyomasztóbbra számítottam, erőszakosabbra. Pedig azt nem mondhatnám, hogy az erőszak nem tud kiakasztani (filmen) vagy elborzasztani (könyvben). De valahogy A legyek ura nekem nem talált be. Az is igaz, én a Déry-féle fordításban olvastam, ami szerintem megkopott, avítt és néhol nagyon modoros. Néha forgattam a szemeimet, hogy mennyire nem életszerű, amiket mondanak a kölkök.
Nem tudtam, hogy van új fordítása. Hát, majd pár év múlva beszerzem azt is.
És hát ja, az emberek kegyetlenek. A gyerekek pláne >)
süti beállítások módosítása