Szerencsére nem vagyok nagy filmnézős, így ebből a könyvből készült filmet sem láttam még. Viszont nemrégiben jelent meg a sorozat 4.része: Az epertolvaj, amivel nagyon szemezek, így ideje volt elkezdeni olvasni az elejétől.

Vianne Rocher és lánya egy nap megérkeznek a kis francia faluba (Lansquenet), ahol szeretnének megtelepedni. A beilleszkedés nem könnyű egy ilyen zárt közösségbe, pláne ha a falu mozgató rugói nem támogatják ezt. Azonban a nő nyílt, közvetlen és kedves viselkedésével szép lassan kezd barátokat szerezni Csokoládé boltjában.

Szemben vele a pap lakik, aki istentelen dolognak tartja a bolt varásnapi nyitvatartását, egyáltalán a böjt alatti megnyitását. Annyi ideje éhezteti magát már, és vezekel, hogy azt kívántam végig bárcsak enne egy jót.

A falu lakóit mind megismerhetjük: a 80 éves Armande, aki hamarosan törzsvendég lesz a boltban; Guillaume, aki kutyájával tér mindig be; Josephine, aki bántalmazó kapcsolatban él; Armande lánya és unokája ... Egy nap letáboroznak a vízi népek a faluban, ami megosztja a lakosságot. Egy részük retteg, hogy rabolnak és rombolnak az alja népek, a másikuk pedig tárt karokkal fogadja őket.

Amint elkezdtem olvasni hogy rendezte be Vianne a csokiboltját, mik készülnek ott, muszáj volt még este 10 után is egy forró csokit készítenem magamnak.

Bár a cím alapján egy könnyed romantikus könyvet vártam, azért komolyabb témákat feszeget: vallás, mi a jó és mi a rossz, szabad e kiszállni egy bántalmazó házasságból ha ezzel Istennek tett eskünket szegjük meg, családi egység, idegenek elfogadása.

A könyv hangulata egyedülálló és kellemes, de időnként nekem kicsit sok volt a leírás, a mellékszálak, visszaemlékezések, és ezek ismétlése.

https://moly.hu/konyvek/joanne-harris-csokolade