Korábban kivettem már egyszer ezt a könyvet a könyvtárból, de akkor valahogy nem kapott el annyira mégsem, hogy nekiálljak, így visszavittem olvasatlanul. Fogalmam sincs miért történt így.
A 9 éves Oskar nagyon különleges fiú: sok kreatív ötlete van, feltatlál dolgokat és gyors az észjárása. Szeptember 11.-én elveszíti az apukáját, amivel nehezen bírkózik meg, hisz hiányzik neki. Talál egy borítékot, benne egy kulcs, rajta annyi, hogy Black. Így próbálja felkutatni New York-ban az összes Black-et, hátha így megtud/megtalál még valamit az apukájáról. Amíg a küldetése tart, legalább közel érezheti magához.
Nehéz volt a könyvről bármit mondani, most is az. Olvasás közben, ha megkérdezték hogy milyen a könyv, rendre csak annyit tudtam mondani, hogy "érdekes", vagy "fura". Valóban az volt, mint egy puzzle, volt egy-egy mondat, ami lehet csak 50 oldal múlva nyerte el az értelmét, de a lényeg az, hogy tudtam, ha tovább olvasom, a végére összeáll a kép, kijön a kirakós.
3 generációt is megismerhetünk Oszkár történetén keresztül: a szülei és nagyszülei történetét is. Sok kérdésre választ kapunk: mit nyit a titokzatos kulcs, hol van az eltűnt nagyapja, nagymamájának tényleg van-e bérlője, vagy csak szeret magában beszélni, hogy érzi magát az anyukája valóban.
Nem tudnám besorolni milyen típusú ez a könyv: egyrészt dráma, testközelből élhetjük át min mentek át az áldozatok családjai. Másrészt egy aranyos ki mese, ahol egy 9 éves kisfiú visszarángatja az életbe az idős bácsit, Mr. Black-et. És 9 éves korához képest felnőttesen áll minden Black-hez, okos kérdéseket tesz fel nekik. Fura is volt, az elnémult nagyapjával. Poszt modern alkotás- a forma terén. E végett kicsit mérges voltam, nem szeretem ha a hatás kedvéért, feleslegesen vágnak ki fákat. Ez volt a könyv legnagyobb hibája.
https://moly.hu/konyvek/jonathan-safran-foer-rem-hangosan-es-irto-kozel
