Szégyen, de még sosem olvastam Márait. Egyre inkább éreztem, hogy illene, így mikor megláttam egy barátnőm lakásán a Márai összest, kértem ajánljon valamit. Így került hozzám ez a könyv, amit vagy fél évig nézegettem, mire rászántam magam, hogy belefogjak.

A könyv történéseit meglehetett volna írni szerintem kb 15 oldalban, így most "lopok" a fülszövegből:

Ahogy az előszóban írja: ”Mentségem annyi, hogy hősöm élettörténetéből engem nem a regényes történet érdekelt, hanem a regényes jellem.” A regény Casanova-történet, főhőse az ismert csábító, Márai Casanovája azonban nem igazi kalandor, hiszen ez a regény nem a kalandról, hanem a kutatásról szól.

Félelmem valahol megalapozott volt, hogy halogattam a könyvet: olvastam véleményeket, és többen említették, hogy sok a hosszas monológ, ismétlés, és nem a legerősebb Márai könyv. Persze minden vélemény szubjektív, mivel nem olvastam mást az írótól, nem tudok ez ügyben nyilatkozni.

Giacomo Casanova, miután megszökik a börtönből, Bolzánóban száll meg. Maga is tanakodik hogyan tovább, leteszteli a szolgálólányon, hogy működnek-e még hódítói képességei (igen). Azonban nem fűzik érzelmek a lányhoz, ahogy átnézi az életét, rájön, hogy egy valaki fogta meg a szívét eddig, vélhetően az szerelem volt. Feltehetőleg ő hozta Bolzanóba is, viszont a hölgy foglalt. Férje nagy hatalmú, befolyásos ember, aki elmegy Giacomohoz, alkut ajánl neki.

Tényleg hosszasak a monológok, én mondjuk sok ismétlést nem éreztem benne. Kikapcsolódásnak abszolút jó, mivel nem egy izgalmas krimi, nem kell stresszelnünk olvasás közben, csak olvasnunk az emberi érzések bugyrait, ahogy Márai megírta.

https://moly.hu/konyvek/marai-sandor-vendegjatek-bolzanoban