Ez a könyv nem ér, a végére annyira jó lett, hogy kénytelen voltam több pontot adni, mint amennyit alapból szerettem volna.
Egy barátnőm adta kölcsön, a borítója, leírása, róla szóló értékelések alapján vártam már, hogy olvashassam, tuti befutónak tűnt.
Evelyn anyósát látogatja meg az öregotthonban, ahol összeismerkedik Mrs. Cleoval, aki hétről hétre meséli kalandos életét, és szép lassan a 2 nő között barátság szövődik.
Evelyn élete épp megrekedt, változó korban van, és már semmi sem tudja feldobni. Így épp jókor kerül bele a Whistle stop-ba: ismeri meg Idgiet, Ruthot, a Feltételes megálló kávéztót, és a többieket.
Aranyos könyv, azonban a feléig bármikor letudtam volna tenni és abbahagyni,nagyjából utána kapott el a sztori, ami 200 oldalt jelent. Az idősíkokban össze vissza ugrált, sokszor nehezen követtem ki kicsoda, vagy én voltam fáradt, vagy ez nem volt túl jól felépítve.
A lapos, álmos kis sztorikba szép lassan izgalom került, érdekelt mi "lesz" a múltban és a jelenben egyaránt. Whistle stop lakói mind összetartóak voltak, egy nagy család, kiálltak egymásért, valamikor elég mókásan (lásd a tárgyalási jelenet, azon jót derültem). A könyvben nekem mégis Evelyn és Mrs.Cleo barátsága volt érdekesebb, hogy alakul Evelyn élete, házassága. Emiatt a szál miatt is pontoztam végül fel a könyvet, a vége nagyon szépre sikeredett.
