Ez a könyv réges régóta rajt a bookancs listámon, már akkor rajta volt, amikor még bookancslistám sem volt. Ezt is egy "mit olvassunk el, amíg élünk" felsorolásnál találtam, volt, ahol párhuzamot vontak közte és a Harry Potter között, hogy akinek az tetszett, annak ez a trilógia is fog. (A trilógia címe: Az Úr sötét anyagai.)
Első része az Északi fény, melyből film is készült Az arany iránytű címmel.
Jézuska hozta meg nekem a fa alá, így bele is kezdtem. Nagy elvárásokkal indultam, és közben végig a Harry Potterhez hasonlítottam(nem igazán vélem úgy, hogy van köztük párhuzam), valószínüleg ezért sem érte el nálam a max pontot. A könyv feléig elég nyögvenyelősen is haladtam. Idő kell mire felépül egy fantasy világ, lehet ez volt az oka, vagy én nem voltam jó passzban. De megeshet, hogy a könyv sem volt addig elég izgalmas.
A kis bátor Lyra életébe csöppenünk bele a Jordan kollégiumba, ahol árvaként él és a professzorok nevelik. Ekkor különös dolgok történnek: gyerekek tűnnek el mindenhonnan,Lyra hall valamit a Porról, aminek ehhez köze lehet. Betoppan az életébe Mrs. Coulter, aki elvarázsolja a lányt, és szárnyai alá veszi, tanítja. Lyra azonban nem találja a helyét, hajtja a kalandvágy, amiben aztán lesz is része, belecsöppen egy északi expedícióba.
Mikor ide elértem a történetben, innentől lett igazán izgalmas, majdnem letetehetlen. Bekerült a képbe a borítón látható páncélos medve, aki hamarosan az ember szívéhez nő. Akárcsak a daimonok, akikhez nekem is kedvem lett, bárcsak lennének a mi világunkban is.
Bár a könyv érdekes volt, és a végére igazán beindult, azért a folytatásával még várok kicsit, de sorra fog kerülni.
