A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb, nem úgy, mint ez a könyv. Mikor megláttam a könyvtárban, sokként ért a könyv mérete, kicsi, 87 oldal (amiből több oldal üres, egy kis képpel, mint mondjuk egy kis lufi rajz). Vicc. 1 órán belül kiolvastam, egy óra sem volt. Hosszabb a cím, mint a regény.
A könyvet sokat reklámozták, kb arról szól, hogyan fogadjuk el az elválást, a halált, mint magunk, mint ha rokonunk megy el. Most először talán egyszerűbb, ha bemásolom a fülszöveget ide:
"Noah életében különleges szerepet tölt be nagyapja, akivel nagyon hasonlítanak egymásra, és akivel minden beszélgetés egy új kalanddal ér fel.
Nagyapó már rettentően öreg. Olyan öreg, hogy a dolgok kezdenek elmosódni a fejében. Szeretett számjegyei, remek ötletei, egy sátor a szigeten, a képek a fiáról, az unokájáról, nagyanyó emléke. Mindezek gyönyörűséges, szívszorító képekben kavarognak agyának egyre fáradó tekervényeiben. Olyan, mint egy kihunyóban lévő csillag. Vagy egy különleges táj, amely lassan eltűnik a vastag hótakaró alatt.
Ez a kötet az emlékekről és az elengedésről szól. Azért született, hogy az írója megértsen bizonyos dolgokat. És mi, az olvasói is megérthetünk általa valamit. Valami fontosat a búcsúzásról. Mert ez a könyv búcsú és találkozás egyszerre."
Eleve nem vártam sokat a könyvtől, holott, aki olvassa a blogom, tudja, hogy Backman engem már megvett, a Beartown című könyvéről ódákat zengtem. Ezt a kis noteszét azonban nem tudom hova tenni, kicsit bőrlehúzásnak érzem. Zavaros volt, sokszor nem is értettem, hogy akkor most beszél valaki, vagy csak gondolja éppen azt, amiről szó van. Az egész nem volt kerek, ha ez egy könyvnek a fejezete, akkor azt mondom aranyos/szép fejezet. De könyvnek?!
Azt is érzem ( a sok olvadozó véleményt olvasva), hogy az a helyzet itt, hogy sokan nem merik bevallani, hogy nem tetszett nekik az a kis könyvecske, mert akkor úgy tűnne, hogy ők nem értették a könyv mélységét, mondanivalóját. Én azonban vállalom, meg lehet kövezni érte (moly-on mindössze egy ember gondolja azt, mint én). Remélem Fredrik uraság ezután hozza azt a szintet, amit korábban megszokhattunk tőle.
https://moly.hu/konyvek/fredrik-backman-a-hazavezeto-ut-minden-reggel-egyre-hosszabb
