Nehezen tudok egyértelmű értékelést írni a könyvről: egyrészt tetszett a történet, a karakterek, érdekes volt, gyorsan elolvastam. Másrészről kiszámítható volt, és hatásvadász. Ezek között a vélemények között ingázok, így a két személyiségem akkor megpróbál most egy bejegyzést írni a könyvről.
Alapból magamtól sosem vettem volna ki a könyvtárból, és az sem tette szimpatikusabbá számomra, hogy David Benioff a Trónok harca sorozat producere, alkotója miegymás. Sőt, nálam ez nagy negatívumként indult, nehezen is álltam neki az olvasásnak. A 2. világháború sem a legviccessebb téma, így nem értettem hogy lehet egy könyvet úgy megírni, hogy megindító, nyomasztó és vicces is egyben. Na el kell ismerjem, ez a része sikerült a csávónak.
A 17 éves Levet letartóztják, mert kirabolt egy halott katonát. Ugyanezen este kapják el Kolját is, a jóképű, lehengerlő stílusú dezertőrt, mindkettejükre halál vár. Azonban az ezredes megbízza őket egy küldetéssel: az éhezés közepette szerezzenek Leningrádban 12 tojást, a lánya esküvői tortájához. Ez szinte lehetetlennek tűnt, ha viszont nem teljesítik, az életükbe kerülhet.
Egy hetük van rá, hogy beszerezzék a tojásokat, a háborús övezetekben éhesen, fáradtan, kimerülten és fázva meghódítsák az orosz tájakat, és véghezvigyék a küldetést. Eközben olyan szörnyűségeket élnek át, hogy hálát ad az ember, hogy meleg lakásban olvashatja ezt a könyvet, tele pocóval.
Bár nő vagyok, akiknek ugye "fáj a fejük", ha "arról" van szó, de azért azt nehezen tudtam elképzelni, hogy egy pasinak a háború közepén, mikor több, mint 10 napja nem WCzett, csont és bőr, folyamatosan éhezik, kimerült, minden lépésnél az életét kell féltse, nincs jobb dolga, mint hogy szexeljen vagy masztizzon a fagyban, séta közben. Ezek a vonások nem tetszettek benne, lelki szemeim előtt láttam, hogy na ha megfilmesítenék, ezt is telerakhatná David meztelen csajokkal, nyílván indokolatlanul sokkal. Ami nem tetszett még, hogy már a könyv legelején tudtam mi lesz a könyv vége, és igazam lett.
Ami viszont előnye volt, hogy míg eljutottunk a végéhez, izgalmas volt, szerethető karakterekkel, akik az állatias körülmények ellenére is emberként viselkedtek. Kolja többször mosolyt csalt az arcomra, összességében örülök, hogy elolvastam.
