A könyv első 3 sora után úgy voltam, hogy nem biztos ez nekem való könyv lesz. De azért illik kitartani, egy kicsit, így tovább mentem ez után az indítás után:

- Nem gondolod, hogy elég lehangoló Valentin-napra vibrátort venni magadnak?- Honey fintorogva mustrálta a kezében tartott élénk rózsaszín darabot.

Honey egy adományboltban dolgozik, fiatal, de nem teljes az élete pár nélkül, és még valami nélkül, amit nem írhatok le, mert spoiler lenne. Barátnői úgy döntenek, hogy belevágnak a lecsóba, és keresnek Honeynak egy zongoristát, hisz ők érzékenyek, figyelmesek és biztos ügyes kezűek...

Mindeközben Honey-nál munkahelyi gondok adódnak, a főnöke egy köcsög, ráadásul még a szomszéd lakásba is beköltözött egy zsémbes szeszkazán. Miközben a barátnői sorra hordják a zongoristákat, Honey és szomszédja között barátság alakul ki.

A könyv vicces, érzelmes, leginkább egy Katherine Heigl filmként tudtam elképzelni magamban (Honey karakterének pont be is illene a csaj). Az ő filmjei is szórakoztatóak, és bár tudjuk hogy happy end lesz, azért leköti a figyelmünket és élvezzük. Ez a könyv is ilyen volt: bár tudtam, hogy jó vége lesz, azért szívesen olvastam, és a kiszámíthatóság nem ment a könyv rovására. Azért kis megleptések így is voltak.

Ha olvasás után mindjárt megírom ezt a bejegyzést, akkor max pontot kapott volna. Így járt egy kis levonás, mert nem volt akkora hatással rám, pár nap után arra sem emlékeztem mit is olvastam. De egynek nagyon ajánlom!

https://moly.hu/konyvek/kat-french-a-zongoristaprojekt