Ez egyike volt azon könyveknek, amiket meglátok a könytárban, borító/cím/vagy történet megtetszik, így kiveszem. Jelen esetben először a cím fogott meg, hogy jaj de jó északi valami, szeretem az északi országokat. (Miután jobban megnéztem, kiderült köze sincs semmilyen északi országhoz se írónak, se a sztorinak, így jártam). De a történetet olvasva is érdekesnek ígérkezett:Emmi leakarja mondani a helyi Like lap előfizetését, de egy betűt elír, így Leo Liekének megy a levél. Többszöri címtévesztés miatt lassan levélváltásba kezdenek, és valamiféle kapcsolat alakul ki köztük.

Valóban az volt, de aztán a könyv felére már sok lett kicsit belőle. Arra gondolok, hogy a könyv nem áll másból, csak emailekből. Nincsenek párbeszédek, vagy hogy a szereplő bármit gondol, csak azt tudjuk, amit leír. Hasonló volt a Hova tűntél Bernadette, de szerencsére az nem 100% email volt, ez nekem már sok volt. Hamar kiolvastam, aminek több oka is volt: végére akartam érni, hogy valami jobbat olvashassak, viszonylag rövid a könyv, és az email szerkezet miatt még haladósabb.

Ami viszont az író érdeme (az ötlet után persze), hogy nagyon jól belelátott a női fejbe, voltam hasonló helyzetben, és hasonlóképp reagáltam mint Emmi. Ettől nagyon valósághű lett a könyv.

A könyvvel kapcsolatban 2 meglepő dolgot találtam:egyik, hogy készült belőle színdarab. (Törtem rajt a fejem és nem tudom elképzelni hogy vitelezték azt ki.) A másik, hogy van a könyvnek folytatása. (Imádom a könyvtárosaimat, hogy soha ki nem nyitnák a szájukat, hogy segítsenek, és ilyeneket közöljenek velem...) Tanakodom, hogy elolvassam e a folytatását, nem biztos, hogy sorra kerítem. Bár ennek kicsit szerencsétlen lett a vége, valahol érdekel, hogy alakul tovább Emmi és Leo sorsa.

ttps://moly.hu/konyvek/daniel-glattauer-gyogyir-eszaki-szelre