Mary Kay Andrewsban eddig nem kellett csalódjak. A Víkendezőkkel nyert meg magának, Az élet virágos oldalával megerősítette bennem, hogy működik a recept, amit használ. A Csajos esték az eddigi legnagyobb kedvencem tőle. A borítók megadják az alaphangulatot a könyvhöz, öröm rájuk…
Eleinte elzárkóztam ettől a könyvtől. Úgy gondoltam, hogy biztos egy lassú folyású valami lesz, tele életbölcsességekkel, komolyabb történet nélkül. Másrészt az állatos könyvek nagy része ugye arra megy ki, hogy a végén meghalnak, ezek kitépik az állatbarátok szívét. De aztán annyi pozitív…